Bivalens hőmérséklet klímák légkondicionálók esetén.

Mit jelent nekünk a 626/2012/EU rendeletben megjelent fogalom?

13. oldal 40. „bivalens hőmérséklet” (T_biv): az a fűtésre vonatkozó, a gyártó nyilatkozata szerinti (T_j) kültéri hőmérséklet [°C], amelynél a névleges teljesítmény egyenlő a részterheléssel, és amely alatt a fűtési részterhelés biztosításához a névleges teljesítményt elektromos rásegítő fűtőteljesítménnyel kell kiegészíteni;

12. oldal 24. „részterhelés”: a hűtési terhelés (P_c(T_j)) vagy a fűtési terhelés (P_h(T_j)) [kW] egy adott T_j kültéri hőmérsékleten, melyet úgy számítunk, hogy a tervezési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel;

12. oldal 15. „részterhelési tényező” (pl(T_j)): a kültéri hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értéke osztva a tervezési referencia-hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értékével, a hűtés vagy a fűtés vonatkozásában;

12.oldal 14. „tervezési referencia-hőmérséklet”: a hűtés (T_designc), illetőleg a fűtés (T_designh) vonatkozásában a II. melléklet 3. táblázatában megadott azon kültéri hőmérséklet [°C], amelyen a részterhelési tényező értéke 1; ez a hőmérséklet a meghatározott hűtési vagy fűtési idény függvényében változik;

12.oldal 13. „tervezési referenciafeltételek”: a tervezési referencia-hőmérsékletre, a maximális bivalens hőmérsékletre és a maximális megengedett üzemi hőmérsékletre vonatkozó, a II. melléklet 3. táblázata szerinti követelmények együttese;

Hát mit ne mondjak, Én se értem teljesen. :-) Szóval a hőszivattyús elven működő fűtési rendszerek (klíma, légkondi, levegő-víz hőszivattyú, légkazán stb.) leadott fűtőteljesítménye nagyban függ a hőlépcsőtől. Tehát kint minél hidegebb van azonos beltéri hőfoknál, annál jobban esik a leadott fűtőteljesítmény. Ezért van egy pont ahol a hőszivattyú már nem tudja egyedül kifűteni a helységet, és kell neki segítség. Bármilyen nem csak elektromos mint a rendelet szövegében szerepel! A rendeletben azért használják az elektromos szöveget hogy az éves villamosenergia-fogyasztás értékek összehasonlíthatóak legyenek. Ha valaki olyan klímát gyárt aminek -7°C a bivalens hőmérséklete, akkor ott még átlagos fűtési idényben is kell rásegítés -8°C 23óra, -9°C 25óra, -10°C 1óra. (rendelet 23. oldala 1. táblázat)

Így az Én értelmezésemben a „részterhelés” a rendelet szövegében, inkább részfűtőteljesítmény akar lenni. Mert a hőszivattyú nem tudja leadni a névleges fűtőteljesítményét a kérdéses hőfoklépcső mellett csak egy részét.

Tehát a bivalens hőmérséklet az a kültéri hőfok(T_j) ahol már nem tudja a hőszivattyú tartani hőszivattyús üzemmódban tartani belső hőfok, rá kell segíteni COP = 1-el. A példában mivel a P_designh 2,6kW a T_biv -7°C hőszivattyú -8°C-ban segítségre szorul ráadásul a szükséges kW is növekedik mert a részterhelési tényező 1,08. Így a 2,71kW-ból 2,49kW-ot a hőszivattyú fog fűteni és 0,22kW a COP = 1 23 órán keresztül.

A táblázatban egy P_designh 2,6kW a T_biv -7°C és egy P_designh 2,6kW a T_biv -10°C levegő-levegő hőszivattyút hasonlítunk össze. A végén láthatjuk hogy egy -10°C-os T_biv -re tervezett hőszivattyú kevesebb kW-ot fog fogyasztani mint egy ugyan olyan P_designh 2,6kW-os hőszivattyú. Láthatjuk hogy a P_designh 2,6kW a T_biv -7°C hőszivattyúnak -10°C külső hőmérséklet esetén 2,94kW-ot kellene fűteni-e mert a részterhelési tényezője már kisebb mint 1. Ugye Ő csak -7°C esetén tudja a 2,6kW-ot. És mivel a teljesítménye fokozatosan csökken ahogy hűl odakint, így -10°C esetén már csak 2,3kW a teljesítménye. Működni tud mert az T_tol az -10°C. Így hogy meglegyen a P_designh 2,6kW a hőszivattyú fog 2,3kW-ot fűteni a COP=1 fűtés pedig még 0,64kW-ot. Szerencsére az átlagos éghajlaton csak 1 órát kell -10°C-ben teljesíteni-e a hőszivattyúnak így legyintéssel elintézi a legtöbb vásárló.

Pedig ha végeredményt néznék egy szezonra akkor (1518/1343) 13%-al kevesebbet fogyaszt a P_designh 2,6kW a T_biv -10°C hőszivattyú mint a P_designh 2,6kW a T_biv -7°C. Ha fizetésünk lenne 13%-al több az már ugye más tészta volna ... Sajnos interaktív tábla készítése még várat magára, így nem tudunk még más értékekkel gyártott hőszivattyúkat összehasonlítani.

És hogy bonyolultabb legyen még egy kicsit. Kis hazánk a hidegebb zónába van sorolva de a hidegebb éghajlatra vonatkozó adatokat nem kötelező megadni! Így olyan táblázatot nem tudok prezentálni hogy akkor milyen különbség lenne a fogyasztásban.

Hogy jobban hangozzon a klímás fűtés! Lássuk hogy a 0°C alatti órák összege 926 óra. A 0°C feletti órák össze pedig 3984 óra. Szóval mindenki így hajszolja a jobbnál jobb hőszivattyút. Tudjuk hogy a leolvasztás sok energia veszteség de a működés 1/4 része lesz csak 0°C alatt! De ha még ezt is szépíteni akarjuk -5°C alatt már alig van jegesedés 9% a veszteség a 0 - -5°C közötti 19% szemben. -10°C alatt pedig már csak 5%.

T_j	T_biv	T_biv	Részterhelési tényező (T_j-16/T_biv-7°C-16)	Részterhelési tényező (T_j-16/T_biv-10°C-16)	Pdesignh	Szükséges kW P_pdesignh/rész terhelés tényező -7°C	Szükséges kW	Plusz kW	Szükséges kW P_pdesignh/rész terhelés tényező -10°C	Kosár óra	Szükséges kW x óra	Szükséges kW x óra
	-7°C	-10°C	-7°C	-10°C	2,6	T_biv -7°C	T_biv -7°C klíma	T_biv -7°C COP1	T_biv -10°C	Átlagos	T_biv -7°C	T_biv -10°C
-10	-7	-10	0,88	1,00	2,60	2,94	2,30	0,64	2,60	1	2,94	2,60
-9	-7	-10	0,92	1,04	2,60	2,83	2,39	0,43	2,50	25	70,65	62,50
-8	-7	-10	0,96	1,08	2,60	2,71	2,49	0,22	2,40	23	62,40	55,20
-7	-7	-10	1,00	1,13	2,60	2,60			2,30	24	62,40	55,20
-6	-7	-10	1,05	1,18	2,60	2,49			2,20	27	67,15	59,40
-5	-7	-10	1,10	1,24	2,60	2,37			2,10	68	161,43	142,80
-4	-7	-10	1,15	1,30	2,60	2,26			2,00	91	205,74	182,00
-3	-7	-10	1,21	1,37	2,60	2,15			1,90	89	191,16	169,10
-2	-7	-10	1,28	1,44	2,60	2,03			1,80	165	335,74	297,00
-1	-7	-10	1,35	1,53	2,60	1,92			1,70	173	332,46	294,10
0	-7	-10	1,44	1,63	2,60	1,81			1,60	240	434,09	384,00
1	-7	-10	1,53	1,73	2,60	1,70			1,50	280	474,78	420,00
2	-7	-10	1,64	1,86	2,60	1,58			1,40	320	506,43	448,00
3	-7	-10	1,77	2,00	2,60	1,47			1,30	357	524,63	464,10
4	-7	-10	1,92	2,17	2,60	1,36			1,20	356	482,92	427,20
5	-7	-10	2,09	2,36	2,60	1,24			1,10	303	376,77	333,30
6	-7	-10	2,30	2,60	2,60	1,13			1,00	330	373,04	330,00
7	-7	-10	2,56	2,89	2,60	1,02			0,90	326	331,67	293,40
8	-7	-10	2,88	3,25	2,60	0,90			0,80	348	314,71	278,40
9	-7	-10	3,29	3,71	2,60	0,79			0,70	335	265,09	234,50
10	-7	-10	3,83	4,33	2,60	0,68			0,60	315	213,65	189,00
11	-7	-10	4,60	5,20	2,60	0,57			0,50	215	121,52	107,50
12	-7	-10	5,75	6,50	2,60	0,45			0,40	169	76,42	67,60
13	-7	-10	7,67	8,67	2,60	0,34			0,30	151	51,21	45,30
14	-7	-10	11,50	13,00	2,60	0,23			0,20	105	23,74	21,00
15	-7	-10	23,00	26,00	2,60	0,11			0,10	74	8,37	7,40
											6071	5371
										SCOP	4	4
										kWh	1518	1343

Azok a klímák amiknek ismert egy-két adata hidegebb övezetből.

Bivalens hőmérséklet klímák légkondicionálók esetén.

Klíma energia osztályok >>>

BLDC vagy AC klíma? >>>

Levegő-levegő hőszivattyú? >>>