Mikor olvaszt a klíma?

Egyáltalán miért olvaszt?

A klímák fűtés üzemben is hőszivattyúként működnek, most nem bentről szivattyúzzák át a hőt kintre, hanem fordítva kintről befelé. Így ugye kint hűtünk, bent fűtünk. Mivel a víz fagyás pontja 0°C így a külső levegő páratartalma kifagy a klíma kültéri egységére. Ez azért probléma, mert a jég a szigetel. És ha jég elszigeteli a külső "meleg levegőt" a kültéri egység hőcserélőjétől akkor nem tud mit lehűteni. És ha nem tud mit lehűteni akkor bent nem is tud fűteni, mert nincs mit beszivattyúzni.

De miért össze-vissza olvaszt?

Látszólag semmi rendszer nincs az olvasztásban, pedig a klímák vezérlése egy kis program alapján vezérli az olvasztást. És mivel hogy program vezérli nincs benne szubjektivitás, ha kérdéses feltételek teljesünk akkor bizony olvaszt a klíma. De mik is ezek a feltételek? Az alap logika az az előző bekezdésben elhangzott. Ha nem tud mit hűteni akkor olvasztani kell. Mivel a klímákat a gyártók a lehető legegyszerűbbre gyártják, így nem kamerák és képfeldolgozó rendszer van beépítve a fagyás mértékének meghatározására. Hanem csak kettő darab elektronikus hőmérő, ami amúgy is szükséges lenne a gép működéséhez. Az egyik a külső hőmérsékletmérő, a másik a kültéri egység hőcserélőjének hőmérője. Ebből a két adatból nagy vonalakban meghatározható hogy van mit hűteni vagy nincs. A kültéri egységben lévő ventilátor fűtésüzemben, teljes fordulatszámon üzemel. Így az a bizonyos hőteljesítmény függvény könnyen kiszámolható P = c x m x ΔT c a levegőfajhője az m jelenesetben a levegő súlya a ΔT pedig a két előbb említett hőmérséklet különbsége. A c az kb. állandó (most vegyük annak*) az m állandó mert a ventilátor maximumon pörög a ΔT változik. Ahogy fagy a pára egyre vastagabbra úgy lesz ΔT egyre nagyobb, mert ugye a jég szigetel és nem tud annyit hűteni a klíma mint mikor nem jeges. Mikor az a bizonyos ΔT már túl nagyra nőtt akkor a készülék olvaszt.

Ennyire egyszerű az olvasztás vezérlése?

Hát nem! Mivel a klímának ugye nincs szeme és agya, csak az előbb említett hőmérsékletmérői. Így elég nagy a hiba lehetőség. Szoktam volt mondani hogy "A nők szépségét is meglehet ítélni hátulról nézve, de ez nem mindig hozz jó eredményt." Nagyon sokszor kapunk bejelentést az ügyfelektől hogy még nem is volt jeges a klíma és olvasztott ... hát mondom hogy nincs neki szeme meg agya. (És ha jól gondolom egy jó ideig még nem is fog a technika ekkorát fejlődni). Mit tehet a gyártó hogy minél kevesebbszer olvasszon a klíma? Mert ugye a leolvasztás az veszteség ... itt még nem volt róla szó, de ilyenkor a beltériből szivattyúzunk vissza a már egyszer beszivattyúzott hőből. Ami ugye jelen estben veszteség. Ha veszteség akkor miért tesszük? Mert még mindig kisebb veszteség a leolvasztás hőmennyisége mint a nagyobb ΔT-vel üzemeltetni a klímát. A klímánál minél kisebb az a bizonyos ΔT annál hatékonyabb/kevesebb áramot fogyaszt. Jól elkalandoztam, tehát a gyártók igyekeznek a két hőmérsékleten (ΔT) kívül az eltelt idővel is kalkulálni. Általában 40-45perc üzem után vizsgálják meg hogy hogyan állnak a hőfokok. Van olyan gyártó aki ha ilyenkor még nincs meg a ΔT értéke akkor hozzá ad 10percet. Majd 10 múlva újra megnézi, ha most sincs meg akkor még 10percet. Így egyszer majd csak eléri a ΔT-t és akkor leolvaszt. Más gyártók igyekeznek még ezt is bonyolítani. A külső hőfok alapján az elérni "kívánt"ΔT értékét is változtatják. No de miért változtatják? *Mert a levegő abszolút páratartama is változik. Minél hidegebb a levegő annál kevesebb vizet képes magában tartani. Mollier-h-x diagramból tudjuk megnézni mennyi is a vízpára a levegőben A diagramból elég jól látszik hogy ahogy csökken a hőmérséklet úgy csökken a páratartalom is. Így egyre kevesebb tud kifagyni a kültéri egységen, és ritkábban kell olvasztani.

MIDEA

Ha kiszámolnád mennyi a levegő pártartalma ... sok vagy kevés ... grammban m³-ként ... abszolút pártartalom. Itt van egy kis számológépem.

Párátlanítás, szárítás, abszolút páratartalom számító.